Nem beszélni, dolgozni kell, vallja Bónis Lajos nyugalmazott egyetemi docens, aki Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban kapott helyet. Arra kérték fel, hogy segítse a határon túli magyarok mezőgazdálkodását. Kapcsolata van az 1990. márc. 25-én megalakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületével. Magyar szakkönyvekkel kellett ellátni ? ez mintegy 4-5 millió forintot képviselt ? a mezőgazdasági szakközépiskolákat. A Mezőgazdasági Könyvkiadó jóvoltából idén kétmillió forint értékű szakirodalmat vittek ki a magyar gazdáknak. Természetesen nemcsak Erdélyt, hanem a többi magyarlakta országot is segítik. A hazai magyar mezőgazdasági szaklapok felajánlották egész remittendájukat. Ez igen kedvező gesztus, mert például egy 68 forintos Kertészeti Magazint nemigen vehet meg egy kárpátaljai, szlovákiai vagy erdélyi magyar gazda. Bónis Lajos munkatársaival segíti még az alakuló agrárklubokat, a Hargita és Kovászna megyei továbbképző központokat, a kihelyezett tagozatokat, egy kétmillió forint értékű nyomdát segítettek Háromszékre juttatni. Őszre a kolozsvári Teológiai Főiskolán kereskedelmi és idegenforgalmi konzultációt szerveznek. /V. B. : "Szükségünk van az Önök biztatására". = Heti Magyarország, máj. 15./
1993. július 2.
Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója elmondta hogy a következő tanévben három kilencedik osztályt indítanak, 30-30 fővel, remélik, lesz elég jelentkező. Ezenkívül szeptemberben megpróbálnak egy szomszédos iskolában inasosztályt indítani, abban az esetben, ha összejön tizennyolc diák. Temesváron a Katolikus Líceumban is indul magyar osztály, 30 hellyel. Tavaly Temes megyében 210-220 nyolcadikos végzett, idén már csak 159 és ez a létszám nem lesz nagyobb. Dr. Bónis Lajos professzor a magyar Földművelésügyi Minisztérium nevében javasolta, hogy a Bartók Béla Líceum tantermeiben magyar nyelvű egyetemi oktatás is beindulhatna, kereskedelmi és mezőgazdasági szakon, magyarországi egyetemi távoktatás tagozataként. /Gazdai Árpád: Mi újság? A temesvári Bartók Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. január 15.
Bónis Lajos a bukovinai Hadikfalván született 1920. ápr. 30-án. Kolozsváron végezte az egyetemet, háromszor állították román hadbíróság elé a magyarság megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért. 1947-ben menekülnie kellett Erdélyből. Magyarországon a kommunista bíróság is elmarasztalta erdélyi szervező tevékenysége miatt. 1990-től a Határon Túli Gazdakörök Koordinációs Irodájának vezetője, az iroda 1995-ös megszüntetéséig. 1990 után a gazdakörök szervezését végezet, népfőiskolákat alapítottak, több millió forint értékben - magyarországi emberek adományát - vitte Erdélybe, Árkoson és Csíkszeredán könyvtárat hozott létre. Bónis Lajos különösen büszke a távoktatásra, melynek köszönhetően száz határon túli magyar fiatal kezébe adtak felsőfokú diplomát. Bónis Lajos erdélyi munkatársaival évente elkészíti a végzett magyar egyetemisták névsorát, majd azt elküldi a térségben tevékenykedő több mint 2000 magyar vállalatnak, vállalkozónak. - Erdélyben 260 gazdakört sikerült létrehozni. 1995-ben azután Kis Zoltán SZDSZ-es államtitkár közölte Bónis Lajossal, hogy nincs szükség a határon túli magyarság támogatására, ezzel egyúttal megszüntette Bónis Lajos feladatkörét a minisztériumban, elvette irodáját. Bónis Lajos azóta társadalmi munkában végzi feladatát. Bónis elmondta: "Nem kaptam segítséget a Határon Túli Magyarok Hivatalától sem. Igaz, annak vezetője, Törzsök Erika, szintén SZDSZ-es. Bár a másik oldal sem töri magát, a Magyarok Világszövetsége sem segít semmit." Bónis Lajos elégedetlen az Új Kézfogás Közalapítvánnyal is: "nem a falut támogatja, csak azt, aki jelentkezik. Az erre szánt 300 millió elmegy a felsővállalkozások támogatására." /Demokrata (Budapest), jan. 15., 2. sz./
2000. november 17.
Az Európa Akadémia Budapest és az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME), a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együttműködve november 2-4-én Gyulán rendezte meg a XII. nemzetközi eurórégiós konferenciát. Ezen két fő téma szerepelt: a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalatok fellendítésének a lehetőségei az eurórégiós határokon átnyúló kapcsolatok révén. - Farkas Mária (a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége elnöke) arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély középső és keleti tájai mennyire indokolatlanul fehér foltnak számítanak az eurórégiós együttműködési térképen. Bónis Lajos, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határon túli koordinációja főtanácsosa bejelentette, hogy jövőre lehetőség nyílik mezőgépek, vetőmagok, vegyszerek beszerzésének a támogatására is. - Nov. 6-10-én Budapesten tartották meg Kultúra és turizmus 2000 című II. nemzetközi konferenciát és szakmai vásárt. Az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, a RPVSZ szervezésével Kolozsvárról négy, a falusi turizmusban tevékenykedő kisvállalkozó vehetett részt. Erdélyből összesen húszan éltek a kínálkozó lehetőséggel, rajtuk kívül vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, sőt nyugat-európai és amerikai szakemberek cseréltek véleményt és állítottak ki. /Ördög I. Béla: Erdélyiek két vidékfejlesztési régiós rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2001. április 13.
A Kárpát-medencében is arra kell sarkallni a kormányokat, hogy a legszélesebb módon támogassák a vidék felemelkedését! - mondta dr. Csáki Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke a budapesti Európa Akadémia napokban Gyulán megtartott nemzetközi eurorégiós konferenciáján. Külön hangsúlyozta, hogy Erdély sokat vesztett azzal, hogy nem alakulhattak korábban ki a falusi vendéglátás különböző formái, amit elsősorban az akadályozott, hogy a rendszerváltás előtt egyenesen tiltották a szállásadást. A marosvásárhelyi Csomós Attila, az RMGE elnöke, annak az igénynek adott hangot, hogy az anyaországnak jobban kellene támogatnia az erdélyi gazdák kijutását a különböző szakkiállításokra és vásárokra. Bónis Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője válaszában az erdélyi szászok példájára hivatkozott. Ők kezdik megtanulni, hogy bármilyen kevesen vannak, szövetkezniük kell, alapítványt kell létrehozniuk, s akkor könnyebben jutnak németországi támogatásokhoz. A kisrégiók, a határ menti övezetek, vidékek felzárkóztatásának meggyorsítását többen szorgalmazták. Akadályt jelent a határátkelők hiánya. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő javaslatára a konferencia dokumentumaiba külön bekerült: a jelenlévők kérik a román és a magyar kormányt, hogy tárgyalják újra a Magyarországról átvezető autópálya nyomvonalát, amit úgy kell kialakítani, hogy Kolozsvár és a Székelyföld érintésével szelje át a Kárpátokat. Különben fontos magyarok, illetve magyarok által is lakott vidékeket zárnak ki a fejlődésből. /Sike Lajos: Felértékelődött a vidék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2001. június 4.
Az még nem tisztázott, melyik anyaországi egyetem kihelyezett tagozataként fog működni (a gödöllői Szent István Egyetem is szívesen vállalná), de csaknem bizonyos, hogy marketing főiskolai kar indul ősszel Szatmárnémetiben, előreláthatólag a Kölcsey Kollégium keretében - jelentette be dr. Bónis Lajos, a magyar agrártárca határon túli oktatási koordinátora a hét végén Nyíregyházán, az ott tartott nemzetközi régiós konferencián. A távoktatást (3 éves képzés keretében) úgy kívánják megszervezni, hogy jelentősen kevesebbe kerülne a hallgatóknak, mint az Romániában megszokott. Az erdélyi faluturizmus fellendítése érdekében Kézdivásárhelyen érettségi után két éves gazda- és gazdaasszony képzést szerveznek, szintén ősztől. Bónis Lajos megemlítette, hogy folytatódik a távoktatás a székelyudvarhelyi kihelyezett faipari mérnöki, illetve gazdaság-mérnöki, a csíkszeredai gépészmérnöki és a gyergyói idegenforgalmi karon. /(Sike Lajos): Marketing főiskolai kar Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2001. június 18.
Az még nem tisztázott, melyik anyaországi egyetem kihelyezett tagozataként fog működni, de csaknem bizonyos, hogy marketing főiskolai kar indul ősszel Szatmárnémetiben, előreláthatólag a Kölcsey Kollégium keretében - jelentette be dr. Bónis Lajos, a magyar agrártárca határon túli oktatási koordinátora a hét végén Nyíregyházán, az ott tartott nemzetközi régiós konferencián. A távoktatást (3 éves képzés keretében) úgy kívánják megszervezni, hogy jelentősen kevesebbe kerülne a hallgatóknak, mint az Romániában megszokott. Az erdélyi faluturizmus fellendítése érdekében Kézdivásárhelyen érettségi után két éves gazda- és gazdaasszony képzést szerveznek, szintén ősztől. Folytatódik a távoktatás a székelyudvarhelyi kihelyezett faipari mérnöki, illetve gazdaság-mérnöki, a csíkszeredai gépészmérnöki és a gyergyói idegenforgalmi karon. /Marketing főiskolai kar Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
